Esküszöm nem értem a nőket.
Persze a legkevésbé sem az én feladatom megérteni őket, de valami logika csak van bennük. Biztos, hogy van, csak én nem találom.
Előre szólok, hogy ezt a bejegyzést félrészegen írom, és persze nem vonatkozik minden nőre. A lányok, akikről szó van: a két legjobb barátom.
Már kezdek abban biztos lenni, hogy máshogy működik az agyunk nekünk férfiaknak, és a nőknek.
Ági alig iszik alkoholt, szinte soha, de nagyon szeret bulizni, és célkitűzése megtalálni a tökéletes pasit. Ezért a célért még attól sem riad vissza, hogy internetes ismerkedő oldalakon keresgéljen magának párt. Volt már jópár kalandja; egy élmény volt hallgatni is. Ha van a lúzereknek gyűjtőhelye, akkor az ott van, vagy ő mindig megtalálja a "legjobb" választást. Vagyis eddig még nem sikerült összeszednie a nagyŐt.
Barbara teljesen más. Bulizik, élvezi az életet és a szembejövőnek megadja az esélyt. Ez persze nem jelenti azt, hogy szembejött volna Ő. Mindenesetre ez a hozzáállás jobban tetszik nekem.
A mai témámat az ihlette, hogy mennyire nem veszik észre, hogy jópasiból rengeteg van - a legnagyobb sajnálatomra a legtöbb heteró. Én alig bírom forgatni a nyakam, hogy minden szépet lássak.
Ma például a Szigeten nem tudtam levenni a szemem egy srácról. Annyira jól nézett ki, hogy csak bámultam a fenekét, ahogy feküdt a fűben. Este a Gödör tele volt. Tele volt emberekkel, így már csak a nagy számok törvénye miatt is kötelező a jó pasik jelenléte.
De a lányok mindig másfele néznek.
Ez persze nem így van. Csak ők mást/másokat néznek, hiszen az ízlésünk sem lehet egyező. Szerencsére.
Szóval sok jó pasi kis helyen is elfér, de egy most már igazán elférhetne szorosan a közelemben is.
Xoxo
